2010-02-14T04:31:00.000-08:00

A Valentin nap - Bálint nap

Valentin napja és a szerelemről való megemlékezés a kilencvenes évek elején honosodott meg Magyarországon, bár a nőnaphoz, hóvirághoz szokott magyarok többsége eleinte idegenül szemlélte az amerikai eredetűnek vélt szivecske-áradatot. Azóta persze már olybá tűnik, mintha mindig is Valentin napot ünnepeltünk volna: sokan örülnek az új ünnepnek, ami újabb alkalmat adhat számukra ahhoz, hogy meglepjük kedvesünket.

Ha magát az ünnepet nem is, a drága ajándékok, szívecskés szuvenírok ajándékozásának szokását garantáltan az Egyesült Államokból vettük át, nem véletlenül nevezik sokan e napot a szerelmesek helyett a kereskedők ünnepének. Pedig a dolognak nem erről kellene szólnia. Ugyanúgy, mint karácsonykor, itt sem az ajándék értéke, hanem a gesztus a lényeg: az, hogy boldogságot, mosolyt csaljuk az általunk szeretett lény arcára.

Eredete

Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) egy vagy több keresztény mártír volt az ókori Rómában. A szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.

A III. századból, II. Claudius császár (meghalt 270-ben) három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert: egy papé Rómában, egy püspöké Interamnában (a mai Terni Róma közelében) és egy harmadik vértanúé Africa provinciában. A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű latin valens szóra utal, nagyon népszerű volt a késő antik korban.
A szent személye, illetve születési helye és ideje sem pontosan ismert. A név nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy 496-ban I. Gelasius pápa elrendelte ünnepét, azok között „…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”

Bálint halálának idejét is különböző évekre teszik: 269-re, 270-re vagy 273-ra.

A legismertebb legenda szerint Valentin egy a III. században élt római pap volt. Uralkodója, II. Claudius császár felismerte, hogy az egyedülálló férfiak lojálisabb katonák, mint családdal megáldott társaik, ezért megtiltotta fiatal katonái számára a házasságot, Valentin azonban - ellenszegülve a parancsnak - titokban továbbra is összeadta a fiatal szerelmeseket. Amikor törvényellenes tettére fény derült, Claudius börtönbe záratta, majd elrendelte kivégzését. A raboskodó Valentin a börtönben beleszeretett zárkaőrének vak lányába, és erős hitével visszaadta látását. Halála előtt a csodatévő pap szerelmes levélkét küldött a lánynak, amelyet "A te Valentinod" aláírással zárt. Az első Valentin-üdvözlőlapot tehát maga a névadó küldte, ám mindmáig az ő szófordulatát használják a világ képeslapgyárai.

Magyar hagyományok - Bálint nap

Hagyománykutatók szerint nem is gondolnánk, hogy magyar népi hiedelmek kapcsolódnak február 14-éhez, pedig így igaz.
A Bálint-nappal kapcsolatban a néphit gazdag jóslás- és hiedelemanyagot őrzött meg. Általánosan elterjedt hiedelem, miszerint a madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatértüket. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, és a néphit szerint, ha ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, akkor gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig. A Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.
A babonák legtöbbje fiatal lányoknak adott segítséget ahhoz, hogy találják, hódítsák és tartsák meg életük remélt párját. Például, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, megláthatták leendő férjüket. Ha már megvolt a jelölt, olyan almát kellett fogyasztaniuk, aminek kilenc magja van. Amennyiben megették a gyümölcsöt, magvait pedig beleszórták a kiválasztott férfi zsebébe, a szerelem szinte biztosnak tűnt.

"Amennyiben ezek a praktikák nem voltak sikeresek, fel kellett venni a hóból a kiszemelt férfiú lábnyomát, amit aztán el kellett ásni a küszöb alá, így az azt átlépő fiatalember még abban az évben biztosan megkérte a hajadon leányzó kezét. Persze azt már a lánynak kellett elérnie, hogy a legény átlépje azt a bizonyos küszöböt" - teszi hozzá Csörgő Zoltán hagyománykutató.

Vélhetően a Bálint nap szerelmi hagyományai a néphitben római eredetűek, és a Lupercaliához kötődhetnek. Igaz, ezt az ősi pásztorünnepet nem február 14-én, hanem 15-én tartották, és termékenységi rítusok kapcsolódtak hozzá. Később ezt a napot Szent Valentin orvos és ókeresztény püspök gyógyításával és halálával hozták összefüggésbe, aki hitéért 269-ben vértanúhalált halt. Mindenesetre Gelasius pápa rendelte el 496-ban, hogy attól kezdve Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék.

A Valentin nap ünneplése Magyarországon

A felmérések szerint a hazánkban jelenleg is újdonságnak számító Valentin- (vagy magyarul Bálint-) nap bár nagyon divatos, de közel sem nevezhető általánosnak. Ezt az „ünnepet” elsősorban a legfiatalabbak, vagyis a 15-19 évesek tartják igazán fontosnak, legkevésbé pedig az idősek ünneplik. Míg például az Egyesült Államokban a háztartások 65 százaléka legalább küld néhány üdvözlőlapot, vagy 32 százalékuk virágot vesz a párjának, addig hazánkban a Valentin napot nem ünnepli széles kör: mindössze a felnőtt lakosság harmada.

Az ünneplők több mint fele családi körben tartja a Valentin napot, viszonylag sokan pedig barátokkal vagy kollégákkal töltik el ezt a napot. Néhányan viszont azt állítják: egyedül is megünneplik február 14-t.

Jeles napok - Bálint nap